Stresszesebb ma az élet, mint ötven évvel ezelőtt?
Stresszmentes életet nem tudunk élni, mert bizonyos mértékű stressz mindig jelen van az életben, és ez tulajdonképpen természetes. Ráadásul a stressz motiválhat is minket, jobb teljesítményre, megoldások keresésére, változásra is ösztönöz. Akkor mi a baj vele? A mai élet kihívásaival van a probléma? Talán stresszesebb ma az élet, mint ötven évvel ezelőtt?
Manapság egész nap feszített tempóban küzdünk, hogy megfeleljünk az elvárásoknak, és mindent határidőre teljesítsünk. Stresszhatások bárhol érhetnek minket, a munkahelyünkön, a családunkban, a gyermekeink nevelésében, a párkapcsolatunkban, vagy akár a közlekedésben. Egyik feladatból a másikba esünk, túlórázunk, háztartást vezetünk, ügyeket intézünk, bevásárolunk, különórára szaladunk a gyerekkel. Gyakran egyszerre nem is egy dologgal foglalkozunk. Próbálunk többfelé koncentrálni, miközben a külvilágból számos impulzus érkezik hozzánk, és még a telefonunkon is percenként pittyeg egy új értesítés vagy üzenet.
De hiába foglalkozunk ezernyi dologgal, nap végén ritkán érzünk elégedettséget. És az sem ritka, hogy fásultnak érezzük magunkat, és hogy nemigazán tudunk örülni, vagy már észre sem vesszük a minket érő pozitív élményeket.
Az életvitelünkből adódóan nagy a ránk nehezedő nyomás. A zaj, a tömeg, a feszített életritmus, és a számtalan új inger feldolgozása megterheli az idegrendszerünket. És ahogy a testünknek szüksége van pihenésre egy megerőltető fizikai munka után, úgy az idegrendszerünknek is szüksége lenne arra, hogy egy kimerítő nap végén levezesse az idegfeszítő állapotot.
Érdekes, hogy a magyar nyelvben szinte bármilyen lelkiállapotra találunk beszédes kifejezést. Az idegfeszítő melléknevünk jelentése a Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint:
“1. A tudatnak, a figyelemnek állandó erős összpontosítását kívánó v. azzal járó s így az idegeket megfeszítő, szellemileg fárasztó, kimerítő folyamat, tevékenység.
2. Lelki izgalmat okozó, idegfeszültséget keltő, az idegeket feszültségben, izgalomban tartó esemény, dolog…”
Forrás: http://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/szotar.php?szo=IDEGFESZ%C3%8DT%C5%90&offset=3&kezdobetu=I
A mentális egészségünk függ az idegrendszerünk állapotától, a nyelvünk arról árulkodik, hogy ezt régóta tudjuk. Ráadásul a tartósan fennálló stressz előbb-utóbb különböző testi betegségeket is okoz, amit számos kutatási eredmény igazol. Tehetünk-e valamit annak érdekében, hogy az életünkben kevesebb legyen a stresszhelyzet, a ránk nehezedő nyomás?
Az biztos, hogy manapság teljesen más jellegű stresszel kell megküzdenünk, mint szüleinknek, vagy nagyszüleinknek. Amikor egyszerre, egyidőben rengeteg inger ér minket, ezeket valahogy fel kell dolgoznia az elménknek. A probléma azonban nem a stressz, és azt nem is tudjuk kiiktatni az életünkből. Viszont nem mindegy, hogy miként vezetjük le nap végén a bennünk felgyülemlett feszültséget. Egy kiadós evés, vagy néhány pohár alkohol, esetleg egy nyugtató tompíthatja a tüneteinket, de igazán egyik sem fogja regenerálni a túlpörgetett idegrendszerünket.
Hogyan érdemes a stresszt levezetni, hogy az valódi segítség legyen számunkra?
✓ Első lépésként ismerjük fel, hogy a minket érő folyamatos stresszhatások miatt nem érezzük jól magunkat. Ne várjuk meg, amíg a testünk hívja fel rá a figyelmünket, hogy ideje lassítanunk. Ez elsőre nem tűnik nehéz feladatnak, azonban sokan nem vesszük észre idejében a szervezetünk jelzéseit.
✓ Aztán keressünk olyan tevékenységeket, amik megnyugtatnak, és feltölthetik a kimerült energia készletünket. A zenehallgatás, az alkotómunka, de akár egy kreatív főzés is lehet feltöltő hatású, ez egyéniségünk szerint változhat. A lényeg, hogy megnyugtasson, ellazítson és örömet okozzon, amit csinálunk.
✓ A mozgás, a torna, vagy akár egy hosszabb séta után sokkal jobban érezhetjük magunkat. A sport sokkal hatékonyabb megoldás az idegrendszer, az elme túlterheltségére, mint a képernyő előtti lazítás, hiszen az utóbbi esetében ugyancsak az elménket dolgoztatjuk, a vizuális ingerek sokaságával. A jóga kitűnő választás, mert nem csak a testünket erősíti, hanem elősegíti a mentális egyensúlyunk visszanyerését.
✓ Sajátítsunk el nyugtató hatású légzéstechnikákat, ugyanis a légzésünk kontrollálása segít ellazulni. Amikor stresszesek vagyunk, hatékony gyakorlat a hasi légzés. Az orrunkon keresztül lélegezzük be lassan a levegőt a hasunkba, tartsuk bent pár másodpercig, utána lassan lélegezzünk ki az orrunkon keresztül. Eleinte 3-5 másodpercig tartson minden lépés, később fokozatosan lassíthatjuk a légzésünket.
✓ Tanuljunk meg relaxálni, ehhez ma már rengeteg írásos és hanganyag elérhető a világhálón. (https://nyitottakademia.hu/mindfullness) Már napi tíz perc relaxáció – amit akár elalvás előtt az ágyban fekve is elvégezhetünk – nagy hatással lehet a mentális egészségünkre. Gyakorlással megtanulja az elménk a napi feszültség elengedését, a nyugodt testi és pszichés állapot elérését.
✓ Ha már tudunk relaxálni, tanuljunk meg meditálni, a meditáció rendszeres gyakorlása a stressz leghatékonyabb ellenszere. Kiegyensúlyozottá tesz minket, javítja a teljesítményünket, a koncentrációnkat, a stressztűrő képességünket, és még számtalan jótékony hatása van a testünkre és a mentális egészségünkre.
✓ Valójában a személyiségünktől is függ, hogy milyen szituációk hatására, és hogy milyen mértékben hatnak ránk a feszített élethelyzetek. Az önismeretünk fejlesztésével jobban ráláthatunk azokra a folyamatokra, amik bennünk történnek.
✓ Ha tartósan stresszhelyzetben élünk, és úgy érezzük, nem tudunk vele megbirkózni, kérjünk segítséget. Az önismereti és személyiség fejlesztő tanácsadás segíthet feltérképezni, hogyan tudjuk csökkenteni a ránk nehezedő nyomást, min tudunk és min érdemes változtatnunk ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.
A személyiségünk fejlesztése során a stressztűrő képességünk is növekedni fog. Megtalálhatjuk a számunkra legmegfelelőbb eszközöket a stressz kezeléséhez, és azokat a rejtett képességeinket is felfedezhetjük, amik segíthetnek a nehéz helyzeteken való túljutáshoz.
Végezetül: a hosszantartó jóllétünkhöz a rendszeres gyakorlás vezet. Ha eleinte csak napi 10 percet tudunk az elménk és idegrendszerünk regenerálására fordítani, már az is számít. Idővel felfedezhetjük magunkon a jótékony hatásokat, és ez motiválni fog minket, hogy több időt szánjunk önmagunkra.
2022.12.06.
Szerző: Róth Éva
