A gyulladás fontos szerepet játszik, a stressz mellett, a pajzsmirigy témakörében.
Gyulladáskeltő citokinek keletkeznek, melyek sok mindenben befolyásolják a pajzsmirigy működését, mint pl. lerontják a konverziót. Hiába termeli a pajzsmirigy a kevésbé aktív T4 hormont, ha az nem tud átalakulni az igazán aktív T3 hormonná. A konverzió nagy része a májban és a vékonybélben történik. Ezért fontos az egészséges májműködés, a bélrendszer, a mikrobiom, valamint a vesék állapota is. A dejodináz enzim végzi a konverziót, de szelénhiány esetén nem tudja megfelelően ellátni a szerepét, ezért a szelénpótlás is fontos. A szelént viszont nagyon károsítja a higany, ezért erre is érdemes figyelni. Van-e amalgám fogtömés a szánkban? Törtünk-e össze valaha higanyos lázmérőt? A higany az immunrendszerre, az idegrendszerre és az emésztőrendszerre is nagyon rossz hatással van. Ha az elemi higany bejut a pajzsmirigybe, akkor bármit csinálhatunk, a TSH magas marad, mivel a higany blokkolja a pajzsmirigy optimális működését.
De alulműködéses tünetek jelentkezhetnek akkor is, ha túl sok pajzsmirigyhormon kötődik meg. Ösztrogéndominancia esetén a májban megemelkedik a tiroxinkötő fehérje szintézise, fokozódik a termelése, ami által megkötődik a pajzsmirigyhormon és kevesebb lesz a szabad frakció. Ilyenkor az a jó megoldás, ha a megtámogatjuk az ösztrogén lebontási útvonalakat, vagyis májméregtelenítés és áttérés a funkcionális életmódra.
Ha viszont alacsony a TBG szintje, akkor több szabad hormon lesz a vérben, és sokkal aktívabbak leszünk. De ezt a negatív hatást a szervezetünk a receptorok érzékenységének csökkentése által igyekszik majd ellensúlyozni. Ezáltal csökkeni fog a PM hormonreceptoroknak az érzékenysége. De hiába kering a vérben a sok hormon, ha nem jut be a sejtekbe.
Nőknél többnyire PCOS –el és IR –el jár együtt, mert ilyenkor az inzulinreceptorok érzékenysége is leromlik, és a tesztoszteron szint általában magas lesz.
Mindennek a magja az emésztőrendszeren jelentkezik először, és utána jön a krónikus fáradtság, megváltozik a kortizol szint, majd jön a hajhullás, hízás vagy fogyás. Lelki elfojtások esetén viszont az emésztőrendszerünk nem tud megfelelően működni, és a felszívódás sem lesz jó.
Ha hosszantartó stresszben vagyunk, akkor a pajzsmirigy segíti, hogy túléljük a stresszhelyzetet. A problémát az szokta okozni, mikor nem tudja visszaállítani a normál tartományba, és ez az életminőség róvására megy. Működési zavar áll be a hipotalamusz – hipofízis – mellékvese tengelyen, ami szintén pajzsmirigy problémához vezet.
Hipofízis ACTH hormont termel, amivel stimulálja a mellékvese kéregállományát a kortizol hormon szekréciójára, ami stresszeli a pajzsmirigyet és a mellékvesét. Ezáltal diszbiózis alakul ki, toxikus anyagok lesznek a bélben, melynek következtében megemelkedik a kortizol szint, azért, hogy a szervezet ellensúlyozza ezeket a stresszhatásokat. De ha ez az állapot tartósan fennáll, akkor egy idő után már kimerül és leesik, mert már nem bírja tovább tartani ezt a magas stresszhormon szintet. A megemelkedett kortizolszint megemeli a tengely működését, a pajzsmirigy is áldozatul esik és leszabályozódik.
Ráadásul télen még kevesebb a napfény is, ami segítené a D vitamin szintézist és az egész immunrendszert megfelelően stimulálni. Mindez anyagcsere lassulást okoz, ezért télen nem kellene annyira pörögni. Ilyenkor a T3 egy kicsit alacsonyabb is.
A laborleletek mellett nagyon fontos a tünetek figyelembe vétele is. Sok esetben előfordul, hogy a vérkép túlműködést jelez és mégis alulműködéses tünetek jelentkezhetnek. Ezért a pajzsmirigy normál működésének visszaállítása elég összetett dolog.
Szerző: Horváth Éva
10. 20.
